Csináld magad – Térburkolás

2010.05.13, Forrás: www.epitesiportal.hu

A térkövek lerakása laikus szemmel viszonylag egyszerű feladatnak tűnik. Ám mint szinte mindenhol, itt is az alig látható részletekben rejtőzik a lényeg! Olyan térburkolási módot mutatunk most be, amellyel bátran próbálkozhat mindenki otthon.

Ahhoz, hogy a térburkoló kövek stabilan álljanak majd a helyükön, megfelelő rétegrendet kell kialakítani alattuk, tehát első lépésként a meglévő talajt kell kiemelnünk. A kiemelt föld helyére körülbelül 20 cm-es vastagságban sódert töltünk, amit alaposan ledöngölünk lapvibrátor segítségével. Ehhez a munkához szinte bármelyik nagyobb városban tudunk vibrátort bérelni. Jó tanács: Ha nem túl nagy a burkolandó felület, akkor jól tesszük, ha a talaj kiemelése, és a sóder betöltése után ráhagyjuk aznapra a munkát, és csak másnap reggel bérelünk lapvibrátort. A vibrátorra ugyanis még a térkövek lefektetése után is szükségünk lesz, és ha csak egy napra bérelünk vibrátort, spórolhatunk valamennyit. Egy napi bérlés ára 5 és 7 ezer forint között mozog, a legtöbb helyen a szállításról is magunknak kell gondoskodni.

Az alaposan ledöngölt sóderrétegre kerül az apró szemcsés homok, amelyet már nem kell döngölni. Míg a sódernek a teherbírásban volt nagy szerepe, addig a homokrétegnek a végső magasság beállításánál van jelentősége, ezért ezt a réteget szinteznünk kell. Erre a célra hosszú vízmértéket, vagy libellás öleslécet használhatunk, ám ha ezek nincsenek otthon, és nem akarunk pénzt kiadni rájuk, akkor egy körülbelül 2 méteres egyenes léc, és egy rövidebb vízmérték segítségével - na meg kis kézügyességgel - remek szintezőt tudunk készíteni magunknak.

Miután ezzel megvagyunk, következhet a térkövek lerakása. Vigyázat, a lehúzott, szintezett homokrétegre nem szabad rálépni, így mindig csak annyi homokot szintezzünk be, hogy át tudjunk hajolni felette. Így a szintezés és a térkövek lerakása párhuzamosan történik. Az általunk kitalált minta szerint illesszük helyükre a térköveket, ehhez érdemes gumikalapácsot használni, ugyanis csak ennek segítségével tudjuk pontosan egymás mellé illeszteni a köveket. Munka közben a vízmértékkel folyamatosan ellenőrizzük a szintet. Bár a sóder- és homokágyba fektetett térburkolatnál nem feltétlenül szükséges a lejtés kialakítása, de ha mégis fontosnak érezzük, körülbelül egy méterenként egy centiméteres szintkülönbséggel számoljunk.

A térburkoló köveknek általában vannak távtartóik, amelyekkel a megfelelő fugaszélesség könnyedén kialakítható, ha azonban mégsincs, akkor nagyon ügyeljünk arra, hogy ne közvetlenül egymás mellé kerüljenek a kövek, hanem körülbelül 3-5 mm-re egymástól. Jól tesszük, ha kifeszített zsinórhoz mérjük a lerakott köveket, hogy biztosan egyenesen legyenek lerakva. Ha minden térburkoló kő a helyére került, akkor jöhet ismét a lapvibrátor. Tipp: A lapvibrátor körülbelül 1 cm-es süllyedést fog okozni, tehát ha tartani akarjuk magunkat egy bizonyos magassághoz, jó, ha ennyivel magasabbra tesszük a köveket, és a vibrálással döngöljük őket a végleges helyükre.

Ne feledkezzünk meg a szegélykövekről sem, azok nélkül ugyanis könnyen előfordulhat, hogy nagyobb terhelésnél a szélek megsüllyednek a megfelelő támaszték nélkül.

Miután a lapvibrátor visszakerült a kölcsönzőbe, a kimaradt homokot egyenletesen szórjuk szét a kész burkolaton, és egy söprűvel próbáljuk meg bedolgozni a fugákba. Ezt az elkövetkezendő néhány napban még párszor meg kell ismételnünk, mire tökéletes lesz.


Demeter Kornél